Ezen lebontásból már jól látható, hogyan különíthetők el az egyes tőzsdefajták. A két fő tőzsdefajta az Árutőzsde és Értéktőzsde. Az előbbiben általában csak árukkal (illetve azok határidős kontraktusaival) kereskednek, míg az értéktőzsdén szokott zajlani az értékpapírok adás-vétele. A deviza főbb ismérveit tekintve inkább az Értéktőzsdéhez tartozik, számos Árutőzsdén kereskednek vele.
A tőzsdék másik fontos csoportosítása szerint léteznek azonnali és határidős tőzsdék. Az előbbi esetében a jegyzett instrumentumok ténylegesen gazdát cserélnek elméletileg azonnal (a gyakorlatban néhány napos elszámolási folyamatot követően). Az utóbbi esetben az üzletkötés dátuma és a valós lebonyolítás dátuma között jelentős különbség van. A közhiedelemmel ellentétben az Árutőzsdék a határidős piacok közé tartoznak, tehát a gabona, olaj, stb. nem helyben cserél gazdát, hanem egy jóval későbbi időpontban történik a szállítás. Sőt, az esetek jelentős többségében soha nem kerül sor szállításra. Szintén a határidős piacokhoz sorolható a deviza kontraktusok tőzsdén keresztüli adás-vétele is. A határidős ügyletekről egy későbbi fejezetben bővebben szólunk.

Az Értéktőzsdén a részvényeken kívül számos értékpapírt jegyeznek, de ide sorolhatóak az önálló deviza és nemesfém tőzsdék. Ezen értékpapírok lehetnek kötvény, kincstárjegy, befektetési jegy, a magyar specialitás kárpótlási jegy, és persze a részvény. Ezek elsősorban azonnali piacot jelentenek, de sok termékre léteznek határidős kontraktusok is. Sőt, vannak olyan tőzsdék, ahol csak határidős üzleteket kötnek.

Hazánkban Árutőzsdének minősül a Budapesti Árutőzsde (BÁT), bár itt létezik pénzügyi szekció is, ahol deviza kontraktusokkal kereskednek. Az Értéktőzsde szerepét itthon természetesen a Budapest Értéktőzsde (BÉT) tölti be. A fent említett értékpapírokon kívül itt is van devizákkal foglalkozó részleg. Érdekesség, hogy a rendszerváltás elején megalakult itthon az Ingatlantőzsde is. Mivel ezen szervezett piac nem felelt meg az egyik legfőbb alapkövetelménynek, a homogén termékek kereskedelmének, ezért hamar meg is szűnt. Szintén voltak próbálkozások egy hazai olajtőzsde létrehozására, egyelőre sikertelenül. A két hazai létező tőzsde egyesüléséről éppen a napokban született döntés, így 1948 után ismét létrejön a Budapesti Áru és Értéktőzsde. A legtöbb szakértő egyöntetű véleménye szerint ez a tőzsde sem kerülheti el a további beolvadást az EU csatlakozás után valamelyik már létrejött európai tőzsdeszövetséghez.

Mire jó a tőzsde?
Másodlagos piacot jelent a vállalatok által kibocsátott értékpapíroknak. A cégek nem tudnának a nyilvánosság számára kötvényeket, vagy részvényeket értékesíteni és ezzel tőkét szerezni, ha nem létezne egy piac, ahol később ezeket el tudnák adni. Ugyanez a helyzet a zártvégű befektetési alapoknál is, ahol a befizetett pénzből az alapkezelő más értékpapírokba, esetleg ingatlanokba fekteti.
Szintén fontos szerepe a szervezett piacoknak, hogy remek mutatója az általános gazdasági hangulatnak, várakozásoknak. Erre a célra jöttek létra a tőzsdeindexek. Ha az index emelkedő tendenciát mutat, az az optimizmus növekedését jelenti, míg az esés ennek természetesen az ellenkezőjét. Egyes vizsgálatok szerint a tőzsde fellendülése 4-10 hónappal előzi meg a gazdaság kimutatható élénkülését. Ez természetesen csak a fejlett tőkepiaccal rendelkező nyugati gazdaságokra igaz.
A mai tőzsdék szervezettsége, és technológiai fejlettségéből következő rugalmassága lehetővé teszi a hatékony és gyors tőkeáramlást, ami elősegíti a gazdaság fejlődését. Külön előny, hogy ez folyamatosan befektetési lehetőségek nagy számát kínálja fel a megtakarítással rendelkezők számára.
A határidős tőzsdék egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a gazdasági szereplők számára lehetővé teszi a kockázat csökkentését. Mivel itt egy későbbi időpontra be lehet biztosítani egy adott áru, deviza, árát, ezért előre lehet kalkulálni a költségeket pl. külkereskedő cégeknek, mezőgazdasági termelőknek, energetikai cégeknek stb.
Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tőzsdén forgó értékpapírok árfolyama és azok hozama jelzi az elemzőknek, prognózisok készítőinek, hogy mekkora nyereséget, megtérülést várhatnak el egy-egy befektetéstől.